Kategória

A(z) ‘Történelem’ kategória linkjei

Az általunk összegyűjtött gázszerelők több éves tapasztalattal rendelkeznek. Bármilyen gázkészülékről legyen szó, elvégzik a szükséges munkálatokat.A Víz-Gáz Mesterek célja az olyan szakemberek összegyűjtése az egész ország területéről, akik víz-, gáz-, fűtés, valamint kéményszereléssel foglalkoznak. Oldalunkon értesülhet a szerelők szakmáját érintő újdonságokról, felveheti a kapcsolatot többi szakemberrel, és meghirdetheti akcióit. Ha belép közösségünkbe, saját felülettel fog rendelkezni, amihez ajánlatkérő űrlap is tartozik, így az emberek azonnal fel tudják venni Önnel a kapcsolatot.

Könyváruház 21-60% os kedvezményekkel, házhoz szállítással, pick-pack átvétellel.

A kaptáras méhészkedés előnye a kasos változatéval szemben, hogy a kaptárat a nélkül ki lehet nyitni, hogy a lépeket, a méhlakást vagy magukat a méheket károsodás, sérülés érné. Kaptár jellegű méhlakások kialakítására ugyan már az ókorban is volt próbálkozás, de ezek még igen kezdetlegesnek számítottak és természetesen a „sötét középkor” beköszöntével ez a módszer szinte teljesen eltűnt. Az emberek visszatértek a hagyományos és ősi kifosztásos módszerhez, mellyel általában meg is pecsételték a méhcsalád sorsát. Később a méz és méhviasz iránti kereslet megnövekedésével újból fellendült a méhész szakma, de ekkor még mindig (főleg szalmából szőtt és agyagból tapasztott) kasokba tartották a méhcsaládokat. Aztán XVII. és XVIII. században Európa több területén is megjelent a kaptáras méhtartás, melynek elterjedése hazánkban főleg a debreceni születésű Tsáti Szabó Györgynek köszönhető. A mai kaptárak igazi hazai elődjének számító méhlakások, vagyis az úgynevezett boczonádi kaptárak megjelenéséig azonban még a XX. század elejéig várni kellett. Mivel ezen kaptárak belső elrendezésének és méretének köszönhetően egy ilyen kaptából akár átlag 30-35 kg mézet is ki lehetett pergetni, ettől kezdve beszélhetünk a méhészet iparággá válásáról.

A blogban rendszeres frissítés mellett tájékozódhatnak az olvasók a 2. világháború menetéről és eseményeiről. Részletes leírásokat olvashatnak katonai műveletekről és katonai szervezetekről. A későbbiekben felkerül majd a blogra a háború teljes időrendi kronológiája, korabeli fényképekkel megtűzdelve. Idővel tapasztalni fogja, hogy ez a blog nem egy hagyományos “történelemkönyv”, hanem olyan információk gyűjteménye a 2. világháborúról, melyeket nagyon kevés helyen lelhetünk csak fel. Jó szórakozást hozzá, látogasson vissza rendszeresen.